Projekt területek


Ausztriai vizsgálati terület

A vizsgálatokat a Duna Bad Deutsch-Altenburg környéki 3 km hosszú szakaszán hajtjuk végre (A folyó 1.884,50-1.887,50 fkm szelvényei között). Ez a szakasz a Bécstől keletre fekvő Dunának egy ún. szabad-folyású szakasza, amely a ‘Donauauen’ Nemzeti Parkban helyezkedik el. A Duna ezen a szakaszon döntően kavics medrű, helyszínrajzi értelemben fonatos és meanderező jelleggel. Az átlagos hossz-esése 0,4 m/km, a mederanyag átlagos szemcsemérete dm = 27,5 mm. A szakasz egy 30 fokos kanyarulatot ír le, mindkét partján kőművekkel és 15 sarkantyúval a bal part mentén. Két oldalág rendszer található itt, melyek csak középvízi vízhozamnál magasabb vízjárási állapotokban kapcsolódik a főmederhez. A szakasz mentén két kavicszátony is található. A közelben található ‘Wildungsmauer’ vízmércénél a Duna éves közepes vízhozama KÖQ = 1.930 m³/s, míg a mederkitöltő vízhozama (1%-os meghaladási valószínűségű hozam) 5.060 m³/s.


Magyarországi vizsgálati terület

A vizsgálati terület Magyarország Észak-nyugati részén Nagybajcs és Gönyű települések között helyezkedik el, a folyó 1.796-1.800 fkm szelvényei között. A Duna medre ezen a szakaszon meanderező, mélységviszonyai és geometriája igen összetett. Folyamatos mederváltozás tapasztalható a vizsgálati területen, amelynek – többek között – két fontos okozója emelhető ki. Egyfelől a felvízi irányban mintegy 25 km-re elhelyezkedő Bősi Vízlépcső hordalék visszatartó hatása jelentkezik, másfelől a Duna hosszesésében – a szakasztól felvízi irányban kb. 10 km-re – bekövetkező jelentős 0,35 m/km-ről 0,15 m/km-re való csökkenés hatása érvényesül. A Duna éves közepes vízhozama ezen a szakaszon kb. KÖQ = 1.930 m³/s, míg a legnagyobb árvízi hozam meghaladja a 10.000 m³/s-ot.